Sziasztok!! :) Itt is a harmadik rész. Most próbáltam előbb hozni és sikerült is, de lehet hogy egy kcsit rövidre sikerült de nem volt sok időm szóval bocsi.. :) remélem tetszeni fog
ja és ha tetszett vagy nem tetszett (felőlem akkor is ) légyszi kommizatok nekünk . olyan jól esne de jöhet hideg- meleg, mindegy csak hogy tudjuk hogy itt vagytok és olvassátok :) nagyon hálásak lennénk érte!! :) <3
Akkor jó olvasást!! :)
*Sziszi*
Ne feledj! - hallottam.
- Ááááá...- sikítottam. Egyszerűen szörnyen fájt az egész testem. Azt hittem olvadnak a csontjaim. Mindenki a szobába rohant és segíteni akart, de a fájdalom nem csillapodott.
- Menjetek innen! - üvöltöttem torkom szakadtából. A szemeim izzottak s testem forró volt. Már a földön fetrengtem mikor a mellkasomon lévő pecsét izzani kezdett. De nem akár milyen színen. Mintha valaki fojtogatna.. Vörös pecsét!
- Engedj el! Engedj el! - sikítoztam
- Nem felejtek! Nem felejtelek el! - könnyek hulltak a szememből és a fájdalom múlni kezdett. Még a fájdalom elmúltával is azt kiabáltam sírva - Nem felejtelek!! - egészen addig míg el nem ájultam.
Már emlékszem. Eliot. Nem felejthettem el. Őt szeretem. Szeretnem kell vagy a családom meghal. A szerelmem iránta pótolhatatlan. Megígértem! A pecsét a bizonyítéka. Örökké az övé leszek.
Azt hiszem láttam mosolyogni mielőtt elájultam. Ez viszont nem biztos. Az viszont igen, hogy vissza fog jönni. Még akkor is ha más testét kell felhasználnia. S hogy eszembe jutott oly mély álomba kerültem, hogy nem emlékszem semmire.
*Justin szemszöge*
- De jót aludtam! - míg ezen gondolkoztam valaki csörömpölt a konyhába ezért lementem.
- Jó reggelt Justin! Hogy aludtál?
- Jól. - válaszoltam kissé túlzottan vidám barátomnak. - Tán valami jó történt? - kérdeztem
- Hát... tudod...- kezdte mondandóját és úgy mosolygott mint a tejbetök.
- Tuti lány van a dologban..- vigyorogtam én is
- Az úgy volt...
- Hé fiúk!! Jó reggelt!
- Neked is Nagyképű... - ezen Nate állandóan röhögött, de most őszintén Lil Twist, hogy becézzem másképp?! Ráadásul mindenki így hívja, mi ebben a vicces...na jó inkább hagyjuk...
- Miről folyik a csevej? Megint egy lány?
- Ja ... megint. - próbáltam visszafolytani nevetésem.
- Hé, ez most más!
- Elhisszük! - mondtuk egyszerre. Habár nem tudtuk komolyan venni. Ugyanis köztudott, hogy Nate hatalmas nőcsábász..
- És szabad tudnom, hogy hogy is hívják ezt a titokzatos lányt?? - kérdezte Twist.... oh vagyis Mr. Nagyképű.
- Rooo... Vagyis nem tudom, mert nem hallottam pontosan a nevét....- nem értettem az egészet, hiszen hogy nem lehet érteni egy nevet, de most komolyan....?!?
Utána a reggelimmel együtt bementem a nappaliba és nekiláttam 11 órakor a "reggelimnek" . Bekapcsoltam a tv-t és egyből az MTV jött be és akkor abban a percben felugrottam, mert éppen a London-i koncertemet adták.
- Te meg mi a francot csinálsz ember? - kérdezte illetődve Nate.
- Nem látod, hogy a koncertjét adják a Tv-ben...- lenézően nézett Lil Natere.
- 3 órával később-
Azon gondolkoztam, hogy hogyan találhatnám meg Rose-t. Nem tudom.... Egyedül csak a nevét tudom. Ennyi.. Szánalmas vagyok.. egyszer találkoztunk és semmit nem tudok róla de mégis úgyérzem, hogy muszály látnom még egyszer...
§ Kop - kop §
Hallatszott az ajtómon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése