2014. január 16., csütörtök

2. Rész: Fordulat!

És itt a 2. rész :) Tudom, tudom nagyon sokat késtem de itt van és mostantól sokkal gyakrabban hozzuk a részeket !!! ;)  Jó olvasást!!
Sziszi voltam :)      


                   *Rose szemszöge*
Justin... olyan szép neve van és még kedvesnek is tűnik.
-Rose!
-Igen anyám? Valami baj van?
-Dolgod van Már megint egy A-szintű csapolt meg embereket. Ráadásul tudod ki az. Siess! Szégyent hoz ránk! - mondta anyám kicsit dühösen, de azért visszafogottan
- Igen is! - válaszoltam  s azzal el is tüntem otthonról. Odaértem a megbeszélt helyre és láttam ahogy vámpírtársam méreget egy embert. Majdnem neki támadt mire megszólaltam
- Te féreg! Semmirekellő A-szintű! Ki akarsz irtani minket, hogy egy vadászt támadsz meg? - ordítottam oda neki eléggé dühösen
- Ki vagy? És hogy mersz....- nem hagytam, hogy befejezze a mondatát. Felcsillant a szemem és még egyszer rászóltam
- Azt ajánlom fogd vissza magad, ha velem beszélsz! - a vadász nem tudta hova nézzen. Szegényke teljesen megzavarodott.
- Úrnőm kérlek kegyelmezz.. Nem akartam rosszat. -könyörgése egyszerűen nevetésre késztetett.
- Menj! - mondtam. Épp a vadászhoz akartam szólni mikor.....
- Mögötted!! - és ezzel lerepítettem az A-szintű fejét a helyéről. Megfordulnom se kellett.
- Erre mondják, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.. Patkány! - és újra nevetni kezdtem.
- Ez aztán nem semmi. Oda se néztél.. - csodálkozott a vadász

- Újonc vagy?
- Nem igazán. Gyermek korom óta vagyok vadász.
- És tiszta vérűvel volt már dolgod? - vettem viccelődősre a témát, nehogy megijesszem.
- Élőben még nem. - gondolkozott majd elnevette magát és rám nézett.
- Amúgy Nate vagyok. És te?
-Nem kell tudnod... De miért vagy itt egy emberölés után? Esetleg engem akarsz? - mosolyodtam el
- Nem. Nem bántanálak azok után, hogy segítettél!
- Elég buta vagy, nem?! Megbízol egy vámpírban...
- Csak a barátod szeretnék lenni. Szabad? - nézett kicsit félve rám. Ezek a cuki kölyök kutya szemek..... ajjj. -gondoltam.
- Jó ... - adtam fel végül.
- És akkor elárulnád  hogy, hogy hívnak?
- Rose. De ez titok. Csak akkor mondd ki ha veszélyben vagy!! - szóltam rá
- Jó, jó...- látszólag nem figyelt így nehezen, de ráhagytam.
- Nekem mennem kell. - mondtam és mielőtt válaszolhatott volna eltüntem. Ahogy gondoltam. Otthon rendes fejmosást kaptam, hogy ilyen sokáig elvoltam. Sec-pec alatt kimagyaráztam magam és felmentem a szobámba.
- Justin.. - mondtam és folyamatosan eszembe jutott a vele eltöltött perc .
Első látásra beleszerettem, igaz? - kérdeztem magamtól és lefeküdtem aludni.
- Ne feledj! - halottam a  hangot a   fejemben. Ne feledj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése