3. Rész

Sziasztok!! :) Itt is a harmadik rész. Most próbáltam előbb hozni és sikerült is, de lehet hogy egy kcsit rövidre sikerült de nem volt sok időm szóval bocsi.. :) remélem tetszeni fog 
ja és ha tetszett vagy nem tetszett (felőlem akkor is ) légyszi kommizatok nekünk . olyan jól esne de jöhet hideg- meleg, mindegy csak hogy tudjuk hogy itt vagytok és olvassátok :) nagyon hálásak lennénk érte!! :) <3 
Akkor jó olvasást!! :) 
*Sziszi*

Ne feledj! - hallottam.
- Ááááá...- sikítottam. Egyszerűen szörnyen fájt az egész testem. Azt hittem olvadnak a csontjaim. Mindenki a szobába rohant és segíteni akart, de a fájdalom nem csillapodott.
- Menjetek innen! - üvöltöttem torkom szakadtából. A szemeim izzottak s testem forró volt. Már a földön fetrengtem mikor a mellkasomon lévő pecsét izzani kezdett. De nem akár milyen színen. Mintha valaki fojtogatna.. Vörös pecsét!
- Engedj el! Engedj el! - sikítoztam
- Nem felejtek! Nem felejtelek el! - könnyek hulltak a szememből és a fájdalom múlni kezdett. Még a fájdalom elmúltával is azt kiabáltam sírva - Nem felejtelek!! - egészen addig míg el nem ájultam.
Már emlékszem. Eliot. Nem felejthettem el. Őt szeretem. Szeretnem kell vagy a családom meghal. A szerelmem iránta pótolhatatlan. Megígértem! A pecsét a bizonyítéka. Örökké az övé leszek.
Azt hiszem láttam mosolyogni mielőtt elájultam. Ez viszont nem biztos. Az viszont igen, hogy vissza fog jönni. Még akkor is ha más testét kell felhasználnia. S hogy eszembe jutott oly mély álomba kerültem, hogy nem emlékszem semmire.

                                                       *Justin szemszöge*
- De jót aludtam! - míg ezen gondolkoztam valaki csörömpölt a konyhába ezért lementem.
- Jó reggelt Justin! Hogy aludtál?
- Jól. - válaszoltam kissé túlzottan vidám barátomnak. - Tán  valami jó történt? - kérdeztem
- Hát... tudod...- kezdte mondandóját és úgy mosolygott mint a tejbetök.
- Tuti lány van a dologban..- vigyorogtam én is
- Az úgy volt...
- Hé fiúk!! Jó reggelt!
- Neked is Nagyképű... - ezen Nate állandóan röhögött, de most őszintén  Lil Twist, hogy becézzem másképp?!  Ráadásul mindenki így hívja, mi ebben a vicces...na jó inkább hagyjuk...
- Miről folyik a csevej? Megint egy lány?
- Ja ... megint. - próbáltam visszafolytani nevetésem.
- Hé, ez most más!
- Elhisszük! - mondtuk egyszerre. Habár nem tudtuk komolyan venni. Ugyanis köztudott, hogy Nate hatalmas nőcsábász..
- És szabad tudnom, hogy hogy is hívják ezt a titokzatos lányt?? - kérdezte Twist.... oh vagyis Mr. Nagyképű.
- Rooo... Vagyis nem tudom, mert nem hallottam pontosan a nevét....- nem értettem az egészet, hiszen hogy nem lehet érteni egy nevet, de most komolyan....?!?
Utána a reggelimmel  együtt bementem a nappaliba és nekiláttam 11 órakor a  "reggelimnek" . Bekapcsoltam a tv-t és egyből az MTV jött be és akkor abban a percben felugrottam, mert éppen a London-i koncertemet adták.
- Te meg mi a francot csinálsz ember? - kérdezte illetődve Nate.
- Nem látod, hogy a koncertjét adják a Tv-ben...- lenézően nézett Lil Natere.

                                                                - 3 órával később-
Azon gondolkoztam, hogy hogyan találhatnám meg Rose-t. Nem tudom.... Egyedül csak a nevét tudom. Ennyi.. Szánalmas vagyok.. egyszer találkoztunk és semmit nem tudok róla de mégis úgyérzem, hogy muszály látnom még egyszer...

                                                           § Kop - kop §

Hallatszott az ajtómon.

2. Rész: Fordulat!

És itt a 2. rész :) Tudom, tudom nagyon sokat késtem de itt van és mostantól sokkal gyakrabban hozzuk a részeket !!! ;)  Jó olvasást!!
Sziszi voltam :)      


                   *Rose szemszöge*
Justin... olyan szép neve van és még kedvesnek is tűnik.
-Rose!
-Igen anyám? Valami baj van?
-Dolgod van Már megint egy A-szintű csapolt meg embereket. Ráadásul tudod ki az. Siess! Szégyent hoz ránk! - mondta anyám kicsit dühösen, de azért visszafogottan
- Igen is! - válaszoltam  s azzal el is tüntem otthonról. Odaértem a megbeszélt helyre és láttam ahogy vámpírtársam méreget egy embert. Majdnem neki támadt mire megszólaltam
- Te féreg! Semmirekellő A-szintű! Ki akarsz irtani minket, hogy egy vadászt támadsz meg? - ordítottam oda neki eléggé dühösen
- Ki vagy? És hogy mersz....- nem hagytam, hogy befejezze a mondatát. Felcsillant a szemem és még egyszer rászóltam
- Azt ajánlom fogd vissza magad, ha velem beszélsz! - a vadász nem tudta hova nézzen. Szegényke teljesen megzavarodott.
- Úrnőm kérlek kegyelmezz.. Nem akartam rosszat. -könyörgése egyszerűen nevetésre késztetett.
- Menj! - mondtam. Épp a vadászhoz akartam szólni mikor.....
- Mögötted!! - és ezzel lerepítettem az A-szintű fejét a helyéről. Megfordulnom se kellett.
- Erre mondják, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.. Patkány! - és újra nevetni kezdtem.
- Ez aztán nem semmi. Oda se néztél.. - csodálkozott a vadász

- Újonc vagy?
- Nem igazán. Gyermek korom óta vagyok vadász.
- És tiszta vérűvel volt már dolgod? - vettem viccelődősre a témát, nehogy megijesszem.
- Élőben még nem. - gondolkozott majd elnevette magát és rám nézett.
- Amúgy Nate vagyok. És te?
-Nem kell tudnod... De miért vagy itt egy emberölés után? Esetleg engem akarsz? - mosolyodtam el
- Nem. Nem bántanálak azok után, hogy segítettél!
- Elég buta vagy, nem?! Megbízol egy vámpírban...
- Csak a barátod szeretnék lenni. Szabad? - nézett kicsit félve rám. Ezek a cuki kölyök kutya szemek..... ajjj. -gondoltam.
- Jó ... - adtam fel végül.
- És akkor elárulnád  hogy, hogy hívnak?
- Rose. De ez titok. Csak akkor mondd ki ha veszélyben vagy!! - szóltam rá
- Jó, jó...- látszólag nem figyelt így nehezen, de ráhagytam.
- Nekem mennem kell. - mondtam és mielőtt válaszolhatott volna eltüntem. Ahogy gondoltam. Otthon rendes fejmosást kaptam, hogy ilyen sokáig elvoltam. Sec-pec alatt kimagyaráztam magam és felmentem a szobámba.
- Justin.. - mondtam és folyamatosan eszembe jutott a vele eltöltött perc .
Első látásra beleszerettem, igaz? - kérdeztem magamtól és lefeküdtem aludni.
- Ne feledj! - halottam a  hangot a   fejemben. Ne feledj!

1.rész: Találkozás!

Sötét, ködös, fullasztó késő este volt. Ha nem lennék tisztában a helyzetemmel biztos, hogy az ágyamból sem tettem volna ki a lábam.
-Útól értük!-hallottam a jelzést. Oda néztem és épp láttam ahogy egy szegény nőnek leszakítja a fejét. "Undorító vérszívó!"-gondoltam. De nem is volt időm reagálni az a dög már ki is nézett magának.
-Hát persze! Ki mást! Francba!-morogtam és egy lövéssel szét locssantottam a fejét. A vére zöld volt és végig fröccsent a ruhámon, ezért elkezdet sisteregni majd marni.
-Keh....ne má...-nyögtem ki és ledobtam a dzsekimet.(képek a sztori végén xD)
Ezért utálom annyira ezeket a patkányokat!-jelentettem ki.
-Mivan Justin? Megint ki spéciztek?-mondta röhögve Nate.
-Hahaha....röhögj csak.-majd mosolyogva neki vágtam a dzsekimet. Ezen már nem röhögött de én annál inkább.
-Jó ezt megérdemeltem.-törődött bele, majd újra röhögni kezdet.
-Na de mennem kell, mert dolgom van.
-Nehéz lehet neked. Nappal szupersztár, éjszaka meg vámpírvadász.
-Ja ja nehéz is.-bohóckodtam.-Na de most megyek csáó.
Ezzel hátat fordítottam és már el is tűntem. Köztudott, hogy a vadászok is különleges képességekkel születnek mint a vámpírok. Habár ezek a képességek a vámpíroknál sokkal erősebbek, hasznosabbak és a legrosszabb, hogy egy újszülöttnek is hatalmas ereje van. Persze a rangsorolás a legfontosabb:
                                    TISZTA VÉRŰEK
                                        S-szintűek
                                        A-szintűek
                                        D-szintűek
és végül az E-szintűek, amiket mi csak átváltoztatottaknak nevezünk. Ahhoz képest, hogy a rangsorolás élén állnak a tiszta vérűek és a leghatalmasabb erőt birtokolják egyben a legnyugodtabbak és a legkevesebbet gyilkolnak embert. Persze hátrányuk is van (mint mindennek XD). Az első, hogy ha kínzásra kerül a sor a legkegyetlenebbek. A második pedig, hogy este ne kerülj az utukba! Míg ezen elmélkedtem belebotlottam valakibe. Egy lányba! Ajjajj...-gondoltam.-most futhatok...
-Bocsánat. Nem néztem az orrom elé.-mondta ijedten.
Ez furcsa...-nem ismer meg?-forogtak a gondolatok a fejemben.
-Nem ismersz fel?-kezdtem kérdezősködni.
-Öö...-nézett meg jobban-N.nem.-dadogta.-Ismerjük egymást?
Egy lány aki nem ismeri Justin Biebert, nem ismer ENGEM!!! Úgy látszik tényleg létezik ilyen.
-Nem...-próbáltam nyújtani a szavaimat.-Amúgy semmi bajod? És bocsi én se figyeltem...
Színleltem a nagy megbánó mosollyal. Addig amíg meg nem néztem jobban.
-Nincs...vagyis nem, semmi bajom.-mondta és közbe felállt. Próbálta kerülni a tekintetemet de nem sikerült neki. Olyan édes, elpirult.-gondoltam. Picit meglepődve saját szavaimon nevetni kezdtem. Majd azt kérdeztem;
-Hogy hívnak?
-Rose-nak...
Tisztán láttam rajta, hogy fogalma sincs min nevetek. Ennek ellenére ő is mosolygott. Rose...-gondoltam. Ezt a nevet megfogom jegyezni. Annyira édes volt, hogy ha nem most ismertem volna meg tuti megettem volna. Minden tökéletes volt míg...
-Rose!!! Ki ez!?-kiabálta egy kb. 22 éves srác.
-Bátyám, kérlek...az én hibám volt.-mondta mert már mindenki minket nézett. De ennek ellenére se hagyta abba a kiabálást.
-Ezerszer elmondtam, hogy ne állj szóba idegenekkel!
A szemei olyan ridegek voltak, hogy teljesen úgy tűnt mintha a húgát is képes lenne egy mozdulattal megölni. Mint egy vérbeli tiszta vérű vámpír...-gondoltam. De aztán elkezdtem saját magammal veszekedni, hogy az lehetetlen..semmi jelét nem látom annak, hogy vámpírok lennének.
-Haza megyünk!-szólt Rose-ra a bátyja.
Rose kicsit tétovázott, majd mikor bátyja hátat fordított és elindult még egyszer felém fordult.
-Bocsáss meg a bátyám modoráért....csak próbál megvédeni.
Az arca teljesen vörös volt és láttam, hogy az igazat mondja. Erre csak intettem egyet.
-Nem baj. Senki se sérült meg nem!?-mosolyogtam.
-Köszönöm...öö...öhm...
Jah tényleg nem tudja a nevem.
-Justin...hívj Justinak.-mondtam vidáman nem félve attól, hogy lelepleződőm.
Bólintott és már futott is a bátyja után. Mintha láttam volna egy halvány mosolyt az arcán, de lehet csak képzeletem. Rose...hmm!-mosolyogtam magamban.

Na ez volt az első rész. Remélem tetszett! :D És lehet picit uncsi lett de azért remélem jó.
                                                                                                                     

Rose:

Justin:

Nate:

Rem tetszett a kép bemutatás! Majd legközelebb! Sziasztok! :D

                                                                                           (Rami xD)

Hát talán....

Sziasztok Rami vagyok és barátnőmmel, Sziszivel szeretnénk egy sztorit írni és elkezdeni. A véleményeteket szeretnénk kérni, hogy elkezdjük-e.
Amiről szólna;
-Rose (vámpír aki átlagos életet él, az egyik főszereplő)
-Ashley (ember, Rose legjobb barátnője, nem tud semmit)
-Nate (vámpírvadász fiú főszereplőnk legjobb barátja)
-Lil Twist (szint úgy és sztár...xDD)
és végül......Justin Drew Bieber (vámpírvadász, főhős és sztár)
Nos röviden elég sok izgalomnak nézünk elébe és szívesen elkezdenénk szóval rátok hagyjuk a döntést...
Elkezdjük és majd meglátjuk...vagy semmiképp se kezdjük el.
Justin rajongók? :D

                                                                                                              (Rami)